"...NEM KELL METSZENI a gyümölcsfákat sem, mint más fákat sem, de ez csak akkor igaz, ha eredetileg is úgy tudott felnőni, hogy nem bántották, vagyis magból nőhetett, és sohasem csonkolták.  Ha egyszer elkezdik metszegetni, akkor az arra adott vészválaszai besűrűsödéshez, vízhajtásokhoz vezetnek, hiszen pótolni szeretné az elvesztett lombfelületét.

(Így működik az élősövény is, azért sűrű, mert sokat nyesik.)

Ilyenkor is szelíden, odafigyelve, a lehető legkevesebbet kell csak igazítani a formáján, mert minél erősebben metszünk, annál nagyobb a növekedés!

Egy második generációs gyümölcsész tanár úgy kezdte a metszésről szóló előadását, hogy nem a fák érdekében metszünk, hanem azért, hogy alacsonyabban és több gyümölcsünk legyen! Egyébként akkor van több termés, ha sérül a növény, hiszen akkor kell magokat érlelnie.  (Ezért betegek a fák és a szőlők, mert folyamatosan gyógyulniuk kell a sok visszavágás miatt!)     Ha nem nyúlunk hozzá, arányosan hoz hajtásokat és virágokat.

Érdekes, hogy nagyon sokáig nem is használtak metszőollót a kertekben! Csak a nagyüzemi ültetvényekkel jött divatba nyugaton.

Remélem, van még olyan fa, ami aránylag jól néz ki, és nem kell sokat formálgatni!  Ha nincs, magokat kell gyűjteni, és a helyére bedugni a földbe, hadd legyen nagy gyökere, és ahhoz mérten szép koronája!  Jó gyümölcsnevelést!"