• Rövid hitvallás

Kik vagyunk?
Amint azt a „Hogyan szerveződött?” részben bemutattuk KmGyH önkéntesen szerveződött csoport, amelyet a közös célok, és a közösen végzett tevékenység tart össze.
Már jóval több, mint egy évtizede tudnak a tagok egymásról, ismerik egymás tevékenységét. Tízen, húszan, harmincan, majd egyre többen keresték a gyümölcsészek közül egymás társaságát és alkalmanként összejöveteleket, tanácskozásokat szerveztek.
Az önkéntesen végzett munka, az önképzés, a társak tapasztalatainak átvétele, a közösen szervezett kalákák, a tanulmányi kirándulások nagyszerű összetartó erőnek bizonyultak.
A KmGyH méltán lehet büszke a tevékenységére, eddigi eredményeire. Az előzőek szerint kialakított közösségüket valódi, szervesen működő és bővülő hálózattá formálták, a személyes találkozásokon túlmenően közös levelezőlistán tartják egymással a kapcsolatot.
A KmGyH munkájába bekapcsolódók teljes függetlenségben, személyesen vesznek részt a tevékenységben, akár alapítványokat, akár civil mozgalmakat, vagy egyéb csoportokat, vagy akár csupán saját személyüket képviselve. A kialakult kölcsönös bizalom mentén a KmGyH az egyes tagok befektetett munkáján keresztül fejlődik.
A KmGyH tevékenységének fókuszában a Kárpát-medence gyümölcsészeti hagyományainak megőrzése áll. Közösen vallják, hogy a Kárpát-medence történelmi gyümölcstermesztési hagyományai, a régi fajták genetikai anyaga éppen olyan fontos kulturális értéke nemzetünknek, mint a régészeti, az írott, az építészeti, vagy a szakrális nemzeti emlékeink.
A Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat tagjai abban is egyet értenek, hogy a hagyományos, régi gyümölcsfajták – remélhetőleg egyre nagyobb teret elfoglalva Magyarország és a Kárpát-medence kertjeiben – gondozását vegyszermentesen kell megvalósítani.

• Stratégia

A stratégiával a KmGyH szerepét kívánjuk tisztázni és tudatosítani mind a hálózat tagjai, mind mások (intézmények, szervezetek, személyek) számára. A stratégiával továbbá jelezni szeretnénk, hogy
-      a gyümölcsészet a vidék fejlődésének, a tájak újraszerveződésének és a vidéken élők életlehetőségének egy meghatározó eszköze,
-      a KmGyH olyan közérdeket szolgál, amely kiegészíti a gyümölcsészettel foglalkozó államigazgatási és szakmai intézmények tevékenységét, így kézenfekvő az azokkal való együttműködés
-      nem halasztható tovább, hogy a gyümölcsészet választ adjon az egyre nyomasztóbb globális jelenségekre – mind a mögötte álló gondolkodás- és életmóddal, mind a gyümölcsészet művelési módjával.
A stratégia célja az intenzív gyümölcstermesztés által generált problémák megszüntetése, amely azonban nem a problémákra adott egyenkénti megoldásokkal történik, hanem új gyümölcsészeti rendszer kiépítésével. Ha az egyenként sorra vett problémákra külön-külön keresnénk választ, akkor szükségszerűen belesodródnánk annak a rendszernek a kényszerpályáiba, amelytől szabadulni szeretnénk. A kiépíteni kívánt új gyümölcsészeti rendszert „alkalmazkodó gyümölcsészetnek” hívjuk az a legfőbb jellegzetessége alapján, hogy három irányba is igyekszik alkalmazkodni (igazodni):
-      A tájhoz (a táj rendjéhez), ahol a táj az az „egész”, amelynek a gyümölcsös a „része”.
-      A tájban élő emberhez (gyümölcsészhez), aki mind a táj, mind a gyümölcsös részeként él (miközben más rendszereknek is része).
-      A gyümölcsös termékeinek fogyasztóihoz (a fogyasztói igényekhez), akik a táj, a gyümölcsös és a gyümölcsész környezetét alkotva átveszik a gyümölcsösből kikerülő termékek egy részét (a fölösleget vagy a szándékosan, továbbadásra előállított többletet).